Körös-parti séta
Ma az ovisokkal sétálni indultunk a Körös-partra. A cél az volt, hogy megetessük a sirályokat. Nálunk ez már téli hagyomány. Olyan jó volt. A gyerekek élvezettel dobigálták bele a kenyérdarabokat a vízbe, és csak jöttek, jöttek, jöttek a sirályok és ettek. Persze közben láttam, hogy suttyomba ők is bekaptak egy-egy falatt kenyeret, különösen a kisebbek. :) A Garasos hídról (ez egy gyalogos híd a központban) etettük őket. Visszafele indultunk, amikor az egyik kislány keservesen sírni kezdett. Kérdezem, hogy mi a baj?
- Naomi (a síró kislány): Mert félek, hogy leszakad a híd.
- Én: Dehogy szakad, hiszem mások is járnak rajta, úgy építették, hogy elbirjon minket!
- Naomi: De én már láttam olyan filmet, ahol leszakadt a híd. (közben zokogott)
- Kinga (Naomi párja): Ó, de félénk ez a Naomi! Ha bízol az Úr Jézusban, és leszakad a híd, akkor Ő átvisz a túlsó oldalra, azaz a Mennyországba! Igen!
Visszakérdeztem Kingától, hogy mit mondott, és elismételte. Először azt hittem, hogy nem hallok jól, de meggyőzött róla, hogy jól hallottam. És amíg visszaértünk az oviba, ismételgettem magamban, hogy el ne felejtsem. Mekkora igazságot mondott ez a 6 éves kislány. Az egyik edvenc énekem jutott eszembe:
"Mikor a folyóhoz érek a nap végén,
Minden bánatomat elhagyom.
Valaki fog rám várni a folyó szélén,
S átvezet engem a Jordánon.
Refrén:
Nem egyedül fogok átmenni,
Megváltóm fog engem vezetni,
A halál völgyébõl, az örök életre,
Õ fog a Jordánon átvinni.
Sokszor, mikor fáradt vagyok és bánatos,
Elhagyatva barátaimtól,
Egy gondolat vigasztal, s ez csodálatos,
Jézus vezet át a Jordánon.
Jöhet bármily kísértés, gond és fájdalom,
Jézusom soha el nem hagyom.
Õ megtartja lelkem az utolsó napon,
S átvezet engem a Jordánon.
- Naomi (a síró kislány): Mert félek, hogy leszakad a híd.
- Én: Dehogy szakad, hiszem mások is járnak rajta, úgy építették, hogy elbirjon minket!
- Naomi: De én már láttam olyan filmet, ahol leszakadt a híd. (közben zokogott)
- Kinga (Naomi párja): Ó, de félénk ez a Naomi! Ha bízol az Úr Jézusban, és leszakad a híd, akkor Ő átvisz a túlsó oldalra, azaz a Mennyországba! Igen!
Visszakérdeztem Kingától, hogy mit mondott, és elismételte. Először azt hittem, hogy nem hallok jól, de meggyőzött róla, hogy jól hallottam. És amíg visszaértünk az oviba, ismételgettem magamban, hogy el ne felejtsem. Mekkora igazságot mondott ez a 6 éves kislány. Az egyik edvenc énekem jutott eszembe:
"Mikor a folyóhoz érek a nap végén,
Minden bánatomat elhagyom.
Valaki fog rám várni a folyó szélén,
S átvezet engem a Jordánon.
Refrén:
Nem egyedül fogok átmenni,
Megváltóm fog engem vezetni,
A halál völgyébõl, az örök életre,
Õ fog a Jordánon átvinni.
Sokszor, mikor fáradt vagyok és bánatos,
Elhagyatva barátaimtól,
Egy gondolat vigasztal, s ez csodálatos,
Jézus vezet át a Jordánon.
Jöhet bármily kísértés, gond és fájdalom,
Jézusom soha el nem hagyom.
Õ megtartja lelkem az utolsó napon,
S átvezet engem a Jordánon.
Megjegyzés küldése