Na, ez igen...
Nem tudom, hogy ki milyen rendszerességgel olvassa ezt a bloggot. Lehet többet kellene írni rá, hogy olvassák is. Akkor most egy újabb story...
Lefekvéshez készültünk. Azaz készültünk volna, ha a gyerkőcök nem mást csináltak volna. Az egyik fiucskát épp azon kaptam, hogy kilógott az udvarra, miközben épp pizsamába kellett volna öltöznie. Utánamentem. Be is jött. Át is öltözött.
Már mindenki ágyban volt, készültünk imádkozni, jött a lelkizés. :D Két lányka provokálta ki. S miután velük befejeztem, vettem a fiút, a 'szökevényt'.
Mondom:
-Itt a másik 'jóság', aki öltözködés helyett kisurran az udvarra, hogy megnézze(az ő szavaival élve),hogy ki van kint az udvaron.(Persze, senki nem volt kint, de őt a csúzda vonzotta)...
...és 'lelkiztem' vele is...mire ő rámnézett, huncut mosoly bulykált az arcocskáján, és azt mondta:
-"Ajaj, most aztán benne vagyok a pácba!"
Mindenki hahotázásba tört ki, és persze ezt már én sem bírtam szigorúsággal. Mondtam is neki már sokszor, hogy egy szerencséje van, hogy nem tudok rá haragudni... sokáig! :p